HUN ENG
BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Ünnepi rajz- és esszépályázat
Nyitóoldal > Hírek > Konferencia az ipari kender termelés megújításáról ...

Konferencia az ipari kender termelés megújításáról a Kárpát-medencében

„Az ipari kenderre épülő gazdaság létrehozásának lehetősége Magyarországon és a Kárpát-medencében” címmel rendezett konferenciát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet február 5-én az Országházban.

Szász Jenő, a Nemzetstratégia Kutatóintézet elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy a történelmi Magyarországon az ipari kendertermesztés fénykorában – a XIX. század utolsó negyedében – mintegy 82 ezer hektáron termesztették a növényt, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon. Az ipari kender termőterülete 2010-ben 60-70 ezer hektár volt világszerte.

Hozzátette, hogy a konferencia az intézet Kárpát-haza programjába illeszkedik, amely a történelmi Magyarországon élő nemzetrészek közös gazdasági tevékenységét kívánja megalapozni.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a megújuló természeti erőforrásokban gazdag Magyarországon a növénytermesztés a gazdaságfejlesztés alapja. Hozzátette, hogy az új technológiai eljárások alkalmazását ötvözni kell a hagyományos termelési régiók kedvező adottságaival. Ennek pedig szavai szerint egyik kiváló eszköze lehet a rostkender termesztés, hiszen egykor Magyarországon állították elő a világ legjobb minőségű rostkender vetőmagját. A rostkender újbóli meghonosodását több szempontból is kulcsfontosságúnak nevezte az államtitkár a magyar vidék számára.

Hangsúlyozta, hogy az ipari kender termesztése mellett számos érv szól: gyorsan növő, nagy terméshozamot produkáló, sokoldalúan feldolgozható növény. A fejlesztési irányai közé sorolta például a fajták nemesítését, a biológiai alapok megőrzését és fejlesztését, továbbá a meglévő fajták fenntartását, a vetőmagok előállítását, az alkalmazási lehetőségek bővítését, valamint a már kialakult termelési megoldások elterjesztését.

Felidézte, a magyar kendernemesítők a világ élvonalába tartoztak, a Kompolti kendert a világ legjobb fajtái között tartják számon. Ennek ellenére a kender mégis kiszorult a magyar mezőgazdaságból: 2007-ben a rostkender-termesztése megszűnt az országban. A kenderipart éppen akkor számolták fel, amikor Nyugat-Európában újra felfedezték a rostkendert az 1990-es években.

Az államtitkár jelezte: manapság számos iparág fontos alapanyaga: így sok biomasszát termel, ezért energia-előállításra is alkalmas; emellett becslések szerint a kenderből előállítható termékek száma mintegy 25 ezer.

A rostkender ágazat fejlesztésének akadályai között említette, hogy a betakarítást és cséplést kizárólag kézzel végzik, ami speciális szakértelmet igényel a vállalkozó gazdáktól. Erre a munkára ma már alig lehet vállalkozót találni. A gépi betakarítási technológia kiforratlan, egyelőre nem tudja megoldani a rostkender biológiájából adódó nehézségeket.

Jelezte, hogy az ipari kenderre épülő gazdaság létrehozásában fontos feladat többek között, hogy korszerűsítsék a betakarítási és feldolgozási technológiákat. Célzott programok kellenek a termelésben és a feldolgozásban egyaránt elősegítve a foglalkoztatás növelését.

Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságiért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a minisztérium a jogi héttér megteremtésével is ösztönözni kívánja a rostkender termesztését. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig arra mutatott rá, hogy több támogatási forrásból is finanszírozható az ipari kender termelésére alapuló gazdasági tevékenység, például a Vidékfejlesztési Programból (VP) illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP).

Forrás: MTI

Hírek
2019. április 12.
Magyar gyermek magyar iskolába

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet az erdélyi szórványban élő magyarság számára egy fenntartható, rövid, közép és hosszú távon is eredményekkel szolgáló stratégia kidolgozását kezdeményezte. A program célja olyan lehetőségek feltárása, illetve gyakorlatba ültetése, amelyek hozzájárulnak a szórványban élő magyarság identitásvesztésének és asszimilációjának csökkentéséhez, a tendencia megfordításához. Kiemelt cél a szórványban élő magyar emberek megőrzése nemzetünk számára, olyan minta-projektek kidolgozása és gyakorlatba ültetése, melyek által a szórványban élő magyarság számára egyértelművé tehető: értéket jelent, de ugyanakkor lehetőséget is kínál magyar voltuk, identitásuk, nyelvük, kultúrájuk megőrzése, megerősítése, a magyar nemzethez való tartozás nem hátrányt, hanem éppenséggel kitörési pontot jelenthet jövőjük szempontjából.


2019. április 10.
19. Kárpát-medencei Prózafelolvasó Verseny

Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a Klasszikus Erdélyi Magyar Irodalom Prózafelolvasó Versenyt Kiskunhalason. Az esemény már hat éve – a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel való összefogásnak köszönhetően – Kárpát-medencei méretűvé nőtte ki magát.


2019. április 8.
Másodjára került megrendezésre a Kárpát-medencei női sakktorna

Második alkalommal került sor a Nemzetstratégiai Kutatóintézet dísztermében a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, valamint a Sirály Életmód SE által rendezett Kárpát-medencei Magyar Sakkozó Nők rapid sakktornájára. A részvevők többsége Felvidékről és Délvidékről érkezett, de asztalhoz ült egy Ausztriában élő testvérpár is.


összes hír >>

Herbaland
EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Együttélési modellek a Kárpát-medencében c. konferencia
Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Események
<<
április>>
HKSZCSPSZV
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30
Kárpát-Haza Galéria

 Jobb oldali tartalom

Erdélyi János Emlékév

Jobb oldali tartalom

 

Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria