HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Történelem és történetírás a politika fogságában

Történelem és történetírás a politika fogságában

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese, Fráter Olivér történész tartott előadást „Történelem és történetírás a politika fogságában” címmel a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén, Tusnádfürdőn. Elmondása szerint, nem az a legsúlyosabb probléma, hogy Trianon megtörtént, hanem hogy gyakorlatilag megszűnt egy többmilliós magyar kisebbség önrendelkezése.

Száz éve történt a szarajevói merénylet, amelynek hatására Bécs hadat üzent Szerbiának, ezzel kirobbantva az első világháborút. A hosszan elnyúló hadviselés politikai, gazdasági és kulturális összeomláshoz vezetett. Európa térképét újrarajzolták, ami tizenkétezer kilométer új határ és vámhatár létrejöttét eredményezte, emellett pedig komoly nemzetiségi problémák is keletkeztek. A legnagyobb gondot mégis a nagy háború után kifejlődő olyan ideológiák és mozgalmak jelentették, mint a bolsevizmus, a fasizmus vagy a nemzeti­szocializmus.

Fráter Olivér úgy véli, az igény és a szükség megfogalmazódott a közös értelmezési pontokat illetően, de a román részről esetlegesen jelentkező apró, befogadást segítő lépések még nem váltak a kanonizált román történetírás részévé. Ennek pedig egyik meghatározó oka, hogy a történész szakmát a politika foglyul ejtette.

A kicsavart történelem része az is, hogy Magyarország nyugaton és Kelet-Közép Európában is megkapta a háború kirobbantásáért felelős, bűnös stigmáját. Ez egyrészt azért sem helytálló, mert a dualista állam­berendezkedés következtében nem létezett önálló magyar külpolitika, másrészt Magyarországnak egyszerűen nem volt érdeke a népek önrendelkezése nevében kihirdetett területszerzés és területi újra­elosztás, jóval inkább a „status quo” fenntartására törekedett. Sőt, Tisza István realista politikusként úgy mérte fel, hogy a Monarchia újabb szláv területekkel bővülése, gyengítené a duális államot. Emellett a Monarchia kifejezetten felkészületlen, békebeli hadsereggel rendelkezett akkoriban, illetve Tisza István a merénylet és a hadüzenet között folytatott politikája is árulkodó: garanciális elemeket keresett az állam akkori állapotának fenntartása érdekében.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese végül kijelentette, nem az a legsúlyosabb probléma, hogy Trianon megtörtént, hanem hogy gyakorlatilag megszűnt egy többmilliós magyar kisebbség önrendel­kezése. A marxista és posztmarxista történetírás távlataiban jelenleg nincs tényleges kép erről az időszakról. Egy ilyen tényleges narratíva kialakulásának lehetőségét csak Kárpát-medencei magyar-magyar rendszerek létrehozásában és fenntartásában látja.

Forrás: tusvanyos.ro – Kővári Gyöngyi Krisztina cikke nyomán

 

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria