HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Március 15-ei megemlékezés Szalkszentmártonban 

Március 15-ei megemlékezés Szalkszentmártonban

A március 15-ei megemlékezések sorából idén sem hiányozhatott a szalkszentmártoni ünnepség, hiszen két éven át a település adott otthont a Petrovics szülőknek. Lánglelkű költőnk Petőfi Sándor is alkotott itt. A megemlékezés egyik szónoka Fráter Olivér, az NSKI elnökhelyettese volt.  

A Petrovics család 1845-1846 között bérelte a mészárszéket és a beálló vendégfogadót Szalkszentmártonban. Petőfi a felvidéki utazása után, 1845. július 12-én érkezett először a szülői házhoz. Ekkor született a megindítóan szép Fekete kenyér című, első szalkszentmártoni verse. Költeményei alatt száztizenkétszer olvasható születési helyként Szalkszentmárton neve. Itt íródott két drámája: a Zöld Marci és a Tigris és hiéna, valamint A hóhér kötele című regénye.

Fráter Olivér beszédében kiemelte, hogy ezen a helyen, a Kiskunság és az egész Kárpát-medence többi kiváltságos helyszínével együtt, megsokszorozva érezhetjük mártír-költőnk, Petőfi Sándor örökségének jelentőségét. Az itt élők mindenkinél jobban ismerik azt a forradalom előtti időszakot, amely nagy költőnk életét ehhez a vidékhez kapcsolja. A múzeum, a korabeli épületek egész sora és a templom is néma szemtanúja volt egykoron a Petrovics szülők tevékeny életének. A magyar irodalomnak pedig – Petőfi által – száznál is több verset adott ez a hely.

Petőfi, Emlékezet! című, itt fogant négysorosát idézve az elnökhelyettes úgy fogalmazott, hogy ezek a sorok az időtlen, örök emlékezés – a mai ünnepünkhöz is méltó – látomásos metaforái:

„Emlékezet!
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya
A tengerpartra vet…”

1846 tavaszán még senki sem sejthette volna e sorokban rejlő, s a jövőre tekintő igazság-csírát, amelyet a két év múlva kirobbanó forradalom, és az utána hullámzó viharos tenger a nemzetnek, a Hazának és a költőnek tartogatott Fehéregyházán és Világosnál egyaránt – tette hozzá.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot a magyar történelem eseményeinek sorában, nemzeti identitásunk egyik legfontosabb alappillérének nevezte, és hangsúlyozta, hogy Petőfi gondolatainak szellemében ma nekünk is halaszthatatlan feladatunk van a nemzetépítés terén, a szabad magyar út kiteljesítésében és a kivívott függetlenség megtartásában. Annak a dicsőséges, ám vérrel írott másfél esztendőnek emlékezetünkben soha sem szabad halványodnia. Mindenkinek a maga helyén, a maga életidejében kell megkeresnie a történelmünk viharaiban roncsolódott hajónk „partra vetett deszkáit”, hogy Petőfi szavaihoz is igazodva fogalmazhassuk meg a nemzeti újjáépítés programját – fogalmazott.

Fráter Olivér szerint nem az értéktárgyak és a vesztett háborúk lajstromának állandó felidézésére van szükség, hanem sokkal inkább a győztes csatákhoz vezető hatalmas nemzeti szellemre, lélekjelenlétre, elszántságra és az egyetemes emberi élni akarására.

Erre figyeljünk tehát, amikor zászlót bontunk és Petőfivel együtt mondjuk – Isten akarata szerint – „Talpra magyar, hí a Haza!” – zárta gondolatait az elnökhelyettes.

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria