HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Kutatási területté nyilvánították a dél-hevesi falut

Kutatási területté nyilvánították a dél-hevesi falut


Élő paraszti udvart hoznak létre Átányban, hogy megmutassák a betonfalon kívül más világ is van. A tervek szerint őszre elkészül.

Európában csak Átánynak van tudományosan feldolgozott néprajza. A faluról már két könyv is megjelent Hofer Tamás és Fél Edit tollából: „Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban”, valamint „Mi, korrekt parasztok... Hagyományos élet Átányon” címmel. A kiadvány a Társadalomtörténeti Monográfiák sorozatban látott napvilágot. Átánynak 2010-ben a Néprajzi Múzeumban volt kiállítása – Egy falu az országban –, amelyet Máté György muzeológus hozott el a faluba, s a Kakasházat a kulturális örökségvédelem keretei közt újítják fel.

A legújabb hír az, hogy dr. Bali János, az ELTE adjunktusa, aki egyben a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője is, kutatási területté nyilvánította Átányt. A Kárpát-medencében három községet jelöltek ki az „Élő paraszti udvar és az önfenntartó képesség” elnevezésű projektre, ezek közül az egyik a dél-hevesi falu.

 Kutatási területté nyilvánították a dél-hevesi falut

 „Itt épül az élő paraszti udvar!” – mutatja Gönczi Mihály átányi polgármester.
Az átalakítási munkálatokat, a tervek szerint, őszre be is fejezik. FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON

A tervek szerint őszre elkészül ez az említett udvar. Gönczi Mihály polgármester lapunknak büszkén ecsetelte, milyen munkálatokba kezdenek a napokban: átalakítják a Kossuth út 4. szám alatt lévő, 1896-ban épült parasztházat és telket, amit a paraszti kultúrához tartozó állatállománnyal is benépesítenek.

Ennek létrehozásában segítenek a Start-közmunkaprogramban résztvevők is. Az általuk rendben tartott terület terményeit is felhasználják majd, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő gépparkkal is támogatják a projektet. Hármas céljuk van: egy helyen bemutatni az Európában legfeldolgozottabb néprajzi kultúrát, az átányi gyűjteményt; a két beltelkes települési struktúrát, valamint a '60-as, '70-es évek parasztházainak berendezését kiegészítve a gazdasági részleggel.

– Van olyan generáció, aki fagyasztóláda nélkül el sem tudja képzelni az életét, és fel sem tudja fogni, mi az a zöldséges verem. Szeretnék számos olyan egyszerű eljárást bemutatni, ami a paraszti gazdálkodás lényege, hogy tudják: a betonfalon kívül más világ is van. Nem az a cél, hogy csak a tudósok foglalkozzanak vele. Már csak azért is érdemes ezt elkészíteni, hogy megtudjuk, hogyan éltek elődeink, nagyszüleink, szüleink.

Nagyon fontos a mai világban – s Átányban is –, hogy megismerjék az önfenntartó képesség hatásmechanizmusait: amit megtermelek, abból jövedelmem van, és el tudom tartani magam. Ha be tudjuk mutatni, hogyan lehet a tárolást, termelést megoldani, és ezt a későbbiekben hasznosítják is, akkor máris tudtunk segíteni – mondta a polgármester.

Gönczi Mihály körbevezetett bennünket a kiválasztott területen. Az egyelőre igen szikár és üres udvaron, magyarázata szerint, szinte megelevenedtek előttünk a tervek, akár egy mesében. A veteményes mellett kacsa-, csirke- és disznóól lesz. Az istállóban már megvan a hely az állatoknak. E mellett egy köcsögfát helyeznek el, a melléképületek mellett lesz minden, ami Átányban őshonos: szilva-, nyári alma-, eperfa, lugas Othello-szőlővel.

– Számítunk a fiatalok, a családok érdeklődésére. Úgy vélem, nemcsak a tudományos világnak, hanem az egyszerű embernek is igénye van rá, hogy ezt megtekintse. Hosszú folyamat lesz, de az alapok megvannak – bizakodott.

Rengeteget köszönhet a község Fél Editnek

Dr. Fél Edit néprajzkutató 1951-ben kezdte el monografikus néprajzi gyűjtését Átányban. A másfél évtizedig tartó kutatás hozta meg a település nemzetközi ismertségét. Az utókor hálája nem maradt el: a felújított kultúrház a néprajztudós nevét viseli. A Fél Edit Közösségi Tér állandó kamara-kiállításnak is helyet ad. Ezt a tárlatot egyébként Máté György muzeológus rendezte be, mégpedig a Néprajzi Múzeumban bemutatott „Egy falu az országban – Átány” kiállítás képi anyagából. A közösségi térben a civilszervezetek, a könyvtár, az információs pont, a népdalkör és a falugazdász képviselete is megtalálható.

Forrás: heol.hu – Szomszéd Eszter

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria