HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Gyökerek, utak, jövők – az MTA ...

Gyökerek, utak, jövők – az MTA pécsi konferenciája

A magyar nemzetközösség összehangolt fejlesztési programja megalkotásának és végrehajtásának fontosságát hangoztatta a külhoni magyar közösségek megmaradása, anyanyelvük ápolása érdekében Szász Jenő Pécsett. 

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Kárpát-medencében a magyar nyelv megőrzésének kérdéseivel foglalkozó, Gyökerek, utak, jövők elnevezésű tudományos konferencián emlékeztetett rá: a még februárban megfogalmazott kormányzati szándéknak megfelelően a kutatóintézet lehetősége és felelőssége a nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása. Aggasztónak nevezte, hogy a magyarok lélekszáma a szomszédos országokban és a diaszpórában folyamatosan csökken, a magyarok aránya a felsőoktatásban mindenütt alacsonyabb a többségi nemzethez tartozókénál, a kulturális, oktatási és gazdasági pozícióvesztés mindenhol tapasztalható. "A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás néhány reménykeltő következménye ellenére a magyar közösségek helyzete az elmúlt két évtizedben tovább romlott, s bár sok jó szándékú kezdeményezés indult, ezek végül nem álltak össze egységes és jövőközpontú stratégiává, eredményre vezető cselekvéssé" - mondta.
Szász Jenő szerint "a romantikus jóra törekvések ideje lejárt". Új energiákra, a magyar életenergiák gyarapítására és új gazdálkodásra van szükség, amely a Kárpát-medencei vidék- és iparfejlesztés, a fenntartható gazdálkodás, az önfenntartó falu, az öko- és biokultúra terén lesz eredményes.

"Fogalmazhatnék úgy is, hogy új szemléletre van szükség: a 93 ezer négyzetkilométer helyett a hazának új definíciót kell adni, a nemzetintegráció jegyében Kárpát-hazáról kell beszélni" - közölte.

Hozzátette, hogy ezen kívül új tudásra is szükség van, amely a magyar közösségek oktatásában, a felnőttképzésben, a kutatás és az innováció területén hoz eredményeket.
Szász Jenő szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság lehetőségével új nemzetközösség épülhet "a szétszóratott világnemzetből", s az új alaptörvényben már hangsúlyosan jelenik meg a magyar államnak a külhoni magyarok iránti felelősségvállalása.
"Az országpolitikát felváltó nemzetpolitika megteremti a lehetőségét, hogy a Kárpát-medencében és a világban elszórtan élő magyarok szellemi, érzelmi, gazdasági energiája összeadódjon" - hangoztatta.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere arról beszélt, hogy a Kárpát-medenecében folyamatosan csökken a magyar nyelvet beszélők száma, s ma már úgy tűnik, a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy ez ellen eredményes lépéseket tegyünk. Rámutatott arra, hogy a nyelvünk az identitásunk legfontosabb jegye, veszélyeknek van kitéve, s ezt a migráció tovább növelheti.
Arra, miként lehet az identitást, a nyelvet, a közösséget megőrizni az anyaországon kívül, jó példaként a Baranyában élő horvát kisebbséget említette, amelynek Pécsen iskolája, színháza, kulturális központja működik.

Pásztor István, a vajdasági parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette: aki a magyar nyelv megőrzéséről gondolkodik, annak a perspektíva megteremtéséről kell gondolkodnia. A megbékélés, a múlttal való szembenézés, a saját jövőnk felvázolása is mind a nyelv megőrzésének eszköze - mondta.

A Gyökerek, utak jövők elnevezésű kétnapos konferencián több mint húsz előadás hangzott el a témában. A tudomány olyan jeles képviselői adtak elő, mint Glatz Ferenc történész, Visy Zsolt régész és mások mellett Andrásfalvy Bertalan etnográfus.

Forrás: MHO/MTI

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria