HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Fenntartható vidék – Rozsály és Túristvándi

Fenntartható vidék – Rozsály és Túristvándi

Október 3-án Jó gyakorlatok és modellek a Kárpát-medencében címmel rendezett szakmai konferenciát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, ahol két szatmári település példáján keresztül vitatták meg a fenntartható falvak lehetőségeit. 

A megjelenteket Fráter Olivér, az NSKI elnökhelyettese köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Intézet elkötelezett a gyakorlatias falu- és vidékkutatások, illetve azok határon túli kiterjesztése iránt. A rendezvény moderátori feladatait Bencsik János, országyűlési képviselő az MFGI igazgatóhelyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Dr. Kuczi Tibor látta el.

 A délelőtti szekció első előadója, Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára kijelentette, hogy a közfoglalkoztatás terén kiemelten a hátrányos helyzetű területeken indítanak programokat, s a rendelkezésre álló összeg 2011 óta folyamatosan nőtt. „A fő cél az önfenntartó közfoglalkoztatás megteremtése” – fogalmazott a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy ennek érdekében több, a helyi sajátosságokra épülő programot is indítottak.

Ezt követően két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu, Turistvándi és Rozsály községek polgármesterei mutatták be a településükön az önfenntartóvá válását. Mindkét önkormányzati vezető hangsúlyozta, hogy az elért eredmények és a sikeres programok nem valósulhattak volna meg a lakosság támogatása nélkül. „A helyi közösség fölismerte, hogy magukon csak saját maguk képesek segíteni” – fogalmazott Lakatosné Sira Magdolna, Turistvándi polgármestere, de ugyanezt emelte ki Sztolyka Zoltán is a rozsályi modell bemutatásakor.

A jó gyakorlatok ismertetése után felkért hozzászólók mondták el véleményüket. Sipos Gyula, a BM Szociális Szövetkezetek Programiroda vezetője elmondta, hogy a Start-munkaprogram volt az első kezdeményezés, amelynek a célja nem csak a munkabér biztosítása volt, hanem a munkalehetőségek megteremtése is. Ennek érdekében kifejezetten önkormányzat-barát pályázatokat és eljárásrendeket alkalmaztak. A szakember a bemutatott esettanulmányokra reagálva leszögezte, hogy szükség van a „helyi hősre”, s a vidéki települések boldogulásának egyik fő akadályát a földhiányban (azaz az önkormányzati tulajdonban lévő föld hiányában) látja.

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa elmondta, hogy ha nincs helyi hős, akkor is szükséges a felzárkóztatás. „A jelenlét a fontos” – fogalmazott, utalva arra, hogy a fejlesztéspolitikai döntéshozók nincsenek jelen a – különösen a mélyszegénységben élő – falvak életében. „Kötelességünk legalább a gyermeki nyomor teljes felszámolása az országban, s ennek érdekében konszenzusra jutni, valamint legalább e témában föl kell tárnunk a pályázati rendszer hibáit” – jelentette ki.

Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért vidékfejlesztési szakembere a szervezet egy, a fenntarthatóság felé való átmenet jó példáit feltáró kutatását értékelve megállapította, hogy a fejlődés kulcsa az önkormányzatok kezében van, és a közigazgatásban, illetve a döntéshozatalban tapasztalható erős központosítás nem kedvez a folyamatnak, s így a meglévő pozitív példák úttörő jellegűek, egyedi példák mindössze.

Az ebédszünetet követő délutáni szekció előadásai elméleti jellegűek voltak. Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke a hazai szövetkezeti rendszerek sajátosságait értékelte, kiemelve az állami finanszírozás szükségességét, ugyanakkor nem tagadta, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) kiírásain sok helyen módosításokra van szükség.

Rácz Katalin, a VM Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa az önfenntartó falu fogalmát járta körül, megállapítva, hogy nincs egyetértés az egyes definíciók között a különböző uniós tagállamokban. A szakember leszögezte, hogy az önfenntartásra való törekvés egyáltalán nem a legszegényebb helyzetben lévő települések sajátja.

Bali János, az NSKI kutatója a falusi közösségek vizsgálati lehetőségeit vázolta föl az összehasonlíthatóság kérdését járva körül, hangsúlyozva a helyi adottságok figyelembe vételének alapvető fontosságát a fejlesztési tervek során.

Az előadások után a felkért hozzászólók közül Béres Tibor, az Autonómia Alapítvány munkatársa gyakorlati példákon keresztül szemléltetette a jelenlegi pályázati rendszer rugalmatlanságát. Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet tudományos tanácsadója arról beszélt, hogy nem önmagukban a pályázatokban kell a hibát keresni, sokkal nagyobb gond az, hogy az utóbbi ciklusban a hazai fejlesztések több mint 97 százaléka európai uniós forrásokból valósult meg, viszont a különböző EU-alapok önmagukban nem elegendőek a hatékony, integrált fejlesztések megvalósításához. Czene Zsolt, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) tervezési osztályvezetője az új 2014–2020-as Vidékfejlesztési Programot értékelve hangsúlyozta az alapok közötti átjárhatóság fontosságát („multifund” szemlélet), illetve a LEADER Program továbbfejlesztésének nevezhető közösségi irányítású helyi fejlesztések (CLLD) jövőbeni szerepét. „Ezen új elemek megjelenése a korábbi tervezési időszak számos hiányosságát eredményesen kiküszöbölhetik” – fogalmazott a szakember.

A konferenciát lezáró Schwartz Gyöngyi a házigazda nevében elmondta, hogy a konferencia egy tervezett egyéves műhelykonferencia-sorozat első eseménye volt, s a szakmai műhely állandó témája a fenntartható falu és a fenntartható vidék elmélete, amelyhez minden alkalommal egy-egy jó gyakorlat bemutatását is tervezik.

 Forrás: MNVH/NAKVI - Czene Zsolt

Kapcsolódó anyagok

A konferencia programja

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria