Széchenyi 2020 – Befektetés a jövőbe
HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - A szociális gazdaság határon ...

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - A szociális gazdaság határon átnyúló lehetőségeinek vizsgálata a Kárpát-medence országaiban

 A piacgazdasággal szemben a szociális gazdaság a szolidaritáson és együttműködésen alapul, ahol az egyénnek és közösségnek érvényesülési tere és kiemelt szerepe van. Ez a gazdasági rendszer számol az egyén képességeivel, kompetenciáival, előnybe helyezi, sőt, támogatja a személyes boldogulást, fejlődést, miközben megteremti az egészséges önképet; erősíti a családot és a közösséget is.

Az önszerveződés, tapasztalatok gyűjtése és integrálása, az önfejlesztés útján végül önfenntartóvá válhat egy ilyen rendszer, tágabb környezetét juttatva ezáltal munkához, boldoguláshoz. A visszatérés a munka világába az egyén – család – közösség hármasának támogatója, erősítője erkölcsi, gazdasági szinten is. Mindemellett segít az érintetteknek egészséges önképet, kompetencia-tudatot kialakítani, biztosítja az esélyegyenlőséget és reprezentálja a munka alapú társadalmat – a rendszer jótékony hatása így minden formában megjelenik még az állam számára is.

A szociális gazdaságot közvetlenül és közvetve érintik és befolyásolják a törvények. Ha nem is célzottan a működést szabályozzák, a létezésüket meghatározó körülményeket mindenképpen, például az adózáson keresztül, vagy a törvény által alkotott definíciókkal (őstermelő, kistermelő). Fontos tehát, hogy ne gáncsolják akaratlanul a törvények és rendelkezések a szociális gazdaság megvalósulását; valamint hogy a működési tapasztalatok a jogalkotók számára is elérhetőek és használhatóak legyenek.

Jelenleg a törvényi besorolásban és jogszabályi környezetben mutatkozó országonkénti eltérések jelentősen megnehezítik a Kárpát-medencei EU tagállamokban a szociális gazdaságban működő szereplők együttműködését, közös fejlesztési kezdeményezéseit. Az együttműködések erősítése érdekében ezért az EU hivatalos szervei által elfogadott és használt definíció mellé szükséges odaállítani a magyar, a román, a szlovák, a szlovén, a horvát és az osztrák meghatározásokat, illetve körbejárni, hogy az egyes országokban milyen jogi környezetben működik és működtethető a szociális gazdaság. Hiszen a határon átnyúló, szociális gazdaságban tevékenykedő együttműködések hatékonysága és fenntarthatósága csak úgy garantált, ha az egyes országok jogi szabályozása lehetővé teszi a szociális gazdálkodást folytató szervezetek közötti zavartalan együttműködést.

Mindezek miatt kutatásunk fő kérdése, hogy milyen a jogi szabályozása a szociális/társadalmi gazdaságnak a Kárpát-medence országaiban. Hogyan definiálja a szociális/társadalmi gazdaságot, illetve milyen jogi környezetet teremt az egyes országok jogalkotása a szociális gazdaságban működőknek, az ott előállított termékek, szolgáltatások értékesítésének stb. Mindezek megválaszolása hozzásegít minket ahhoz, hogy feltárjuk a szociális gazdaság határon átnyúló együttműködéseihez szükséges jogi akadálymentesítés lehetőségeit is a Kárpát-medence országaiban.

A szomszédos EU tagállamok jogszabályainak vizsgálatával, illetve az ezek alapján készített javaslati anyaggal a kutatás elősegíti a szociális gazdaság Kárpát-medencei elterjedését, hatékonyságának és fenntarthatóságának növelését.

A témában született tanulmányaink

A projekt 2020. december 29-én zárul, a tanulmányok ekkor kerülnek feltöltésre. 

A projekt keretében külső partnereink által készített anyagok

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria