Széchenyi 2020 – Befektetés a jövőbe
HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - Helyzetfeltáró kutatások, felmérések a ...

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - Helyzetfeltáró kutatások, felmérések a népesedési, társadalmi tendenciák kimutatása érdekében

A külhoni magyarság rendkívül fontos erőforrást képvisel a magyarság hosszú távú boldogulása szempontjából, ezért Magyarország számára kiemelten fontos a külhoni magyar közösségekkel és az általuk működtetett gazdasági, társadalmi, intézményi struktúrákkal való együttműködés. A határ menti térségek, illetőleg a határon túli tömbök magyarságának az ország társadalmi-gazdasági rendszerébe való ismételt bekapcsolása, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok újraélesztése esélyt adhat a Kárpát-medencei magyarság kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatainak megállítására. Az anyaországi és a külhoni rendszerek összekapcsolása kiterjedhet a magyar nyelvű egészségügyi és szociális, továbbá az alap- és középfokú oktatási ellátásra, a közlekedési és infokommunikációs rendszerekre, valamint a gazdasági/üzleti szolgáltatásokra és infrastruktúrákra is. Mindehhez azonban elengedhetetlen a külhoni magyarság társadalmi-gazdasági helyzetének, tendenciáinak széleskörű, mélyreható és naprakész ismerete – magyarországi összehasonlításban is.

A magyarság népesedési folyamatai a legtöbb szomszédos államban viszonylag jól ismertek, ám a külhoni magyarok társadalmi körülményeiről (iskolázottsági, képzettségi adatok; egészségügyi helyzet; munkaerőpiaci jellemzők; jövedelmi viszonyok; társadalmi rétegződés stb.), valamint gazdasági teljesítményéről, teljesítőképességéről sajnálatos módon nem rendelkezünk részletes ismeretekkel egyik szomszédos állam területéről sem. Az utóbbi években ugyan több kutatás is napvilágot látott, amelyek különböző társadalmi-gazdasági adatokra építve mutatták be a külhoni magyarság helyzetét, ám ezek javarészt nagytérségi adatokból vontak le következtetéseket a térségeken belül csak kisebb tömbökben élő magyar közösségekre vonatkozóan. Ahhoz azonban, hogy valós képet kapjunk a külhoni magyarság helyzetéről, kifejezetten a magyarok által lakott térségekben szükséges települési/térségi szintű kutatásokat végezni. Ehhez a fellelhető szekunder adatkörök elemzésén túl területileg fókuszált primer adatfelvételeket is magukban foglaló kutatásokra is szükség van. Ennek érdekében a tevékenység keretein belül a következő résztevékenységeket valósítjuk meg:

  • Részletes földrajzi bontású információs bázisok és adatbázisok összeállítása a külhoni magyar közösségekről;
  • További adatbázisok összeállítása a külhoni magyarság demográfiai, szociális, gazdasági és infrastrukturális helyzetéről, közösségi szerveződéseiről, társadalmi tőkéjéről primer és szekunder kutatások keretében;
  • A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetfeltárása és prognózisa, különös tekintettel az egészségügyi állapotra, szociális helyzetre, összehasonlításban más közösségekkel;
  • A Kárpát-medencei magyarság társadalmi-gazdasági pozíciói és prognózisa, a Kárpát-medence és a magyarság geopolitikai helyzete és prognózisa;
  • A Kárpát-medencei magyarság népesedési, társadalmi jövőformálásában érintett döntéshozók és véleményformálók vizsgálata (döntéshozói elitkutatás);
  • Nemzettudat, kötődés- és identitáskutatás, a társadalmi konfliktusok és a társadalmi jól-lét kutatása a Kárpát-medencei magyarság körében.

A témában született tanulmányaink

A projekt 2020. december 29-én zárul, a tanulmányok ekkor kerülnek feltöltésre. 

A projekt keretében külső partnereink által készített anyagok

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria