HUN ENG
BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Ünnepi rajz- és esszépályázat
Nyitóoldal > Hírek > „Az élet szebb velünk, mint nélkülünk”

„Az élet szebb velünk, mint nélkülünk”

Beszámoló a csíksomlyói zarándokútról

 

Idén is több százezer magyar érkezett Csíksomlyóra, hogy nemzetünk Nagyasszonyának oltalmát kérje. A Budapestről csütörtök reggel induló zarándokvonat késő éjjel ért Gyergyószentmiklósra, másnap bejárta a festői Gyimeseket, hogy eljuttassa a zarándokokat az ezeréves határra, Gyimesbükkre. Szombaton majd’ félmillióan gyűltek össze a somlyói nyeregben. A Jakubinyi György érsek által celebrált szentmise után a résztvevők pápai áldásban részesültek. A vasárnapi visszautazás előtt Gyergyószentmiklós főterén tartottak ünnepi szentmisét, ahol Böjte Csaba is szólt a megjelentekhez. A zarándoklaton a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai is részt vettek. A következőkben munkatársunk beszámolóját olvashatják.

A csíksomlyói zarándoklatot először tapasztaltam meg, de már az induláskor – vagy talán még az előtt – bizonyosan tudtam, hogy nem utoljára. Úgy tűnik, ahogy az ember beleszerelmesedik, s menthetetlenül rabjává válik Erdélynek, Székelyföldnek, éppen úgy láncolja magához a Csíksomlyóra történő zarándoklat nyomán keletkező érzés is. Talán az ott megtapasztalt szeretet, a hit vagy az összetartozás valami egészen elképesztően erős megnyilvánulása tehet róla. Vagy inkább mindez együttesen.  Egy biztos, a Tündérország szakrális origójába, a Somlyó hegyek közti nyeregbe futó vándorút spiritualitása – az indulástól a búcsú pillanatáig – az emberi lélek legmélyebb rétegei közé furakszik egy életre.

Immár ötszáz esztendeje futunk – mi magyarok – a Csíksomlyói Szűzanya, a Babba Mária oltalma alá minden egyes esztendőben, köszönetet mondani a Patrona Hungariae-nak, a magyarok Nagyasszonyának, akinek védelmet nyújtó palástja alatt élünk őseink szállásterületén, a Kárpát-medencében, mióta Szent István királyunk az Ő oltalmába ajánlotta országunkat.  Ez a mély és erős misztérium összpontosul a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregben Pünkösd idején.

Mikor az ember korán reggel bandukol a vasútállomásra a nagyváros zajával a fülében, nehéz csomagokat cipelve, gondolatai még jócskán a maga mögött hagyott fáradalmas hétköznapok gondjaival terhesek. Ekkor még nem sejti, hogy pár óra múlva – elhagyva az anyaország határát – Erdélyországba lépve a hétköznapi monotonitás lassan feledésbe merül, a hátrahagyott világról való panaszos beszédek elcsöndesednek és már csak víg kedélyű énekszó keveredik a vonat ritmusos zakatolásával.

Azt mondják, a gondok elől nem lehet elmenekülni, mert mennek utánad, vagy legalábbis megvárnak. Ez a mondás helytálló is minden esetben, kivéve persze, ha Székelyföldre utazol, és kiváltképpen akkor, mikor a csíksomlyói Szűzanyát látogatod meg félmillió nemzettársaddal együtt. Mert ilyenkor bizony a soha nem látott, mégis ismerős testvéreiddel kezet fogva, átélve mélységes szeretetüket, a sok integető kéz és zászló láttán, himnuszainkat dalolva, mindannyiunk Nagyasszonyához együtt fohászkodva jön csak rá az ember, hogy mennyire eltörpül minden személyes probléma, világi hívság amellett, ami igazán fontos és lényeges az életben.

Jézus Urunk a szeretet felsőbbrendűségét hirdette szavaival, tetteivel egyaránt, erre tanít bennünket Egyházunk, s mégis fülünket befogva merülünk el önnön kicsinyességeinkben. Erre hívta fel a figyelmet Böjte Csaba atya is Pünkösd vasárnapján, a Gyergyószentmiklós főterén tartott ünnepi szentmisén. Merjünk szeretni! Merjük kimondani a másik embernek: szeretlek! Olyan egyszerűnek hangzik, még sincs erőnk, kedvünk, képességünk arra, hogy megtegyük. A jelen korszellem nagy úr, alig-alig ad helyet Istennek és hitnek. Pedig a szeretet hangján az Úr szól belőlünk, aki előtt testvér az összes ember, s még inkább testvére magyar a magyarnak. „Mind hazudik, aki tagadja Istennek létezését. Okosabbnak, bölcsebbnek akar látszani más teremtett lényeknél csupán, de amint bajba kerül, az Istenhez fohászkodik.”

A hit és a nemzeti öntudat létezésünk két alappillére, a fundamentum, amely magyarrá teszi a magyart és még magyarabbá a székelyt. Ez a két szó „miktől egyszer futó homokok, népek, házak Magyarországgá összeálltak.” Szívünk mélyén őrizzük ezt az egységet, még akkor is, ha a mindennapok keserű tapasztalásai, a kicsinyességek eltakarják a csodákat a szemünk elől. A hétköznapok egymásutániságában túl közel állunk ugyanis hozzájuk, ezért nem látjuk a lényegeset, a jelentőset, azt az erőt és összetartást, amely megtartott minket itt a Kárpát-medencében, több mint ezer esztendőn át.

Néha nem árt hátrébb lépni egyet, hogy túllássunk az erdőt eltakaró fán. Nem kell sokat hátrálnunk, elég, ha hazánk ezeréves határán, Gyimesbükkön megállunk. Az ott elmormolt ima közben nem csak saját hangunkat halljuk majd, de több száz honfitársunkét is körülöttünk, és ha még jobban fülelünk, meghallhatjuk, amint a fenyvesek közötti szél zúgása ezer évnyi magyarság könyörgését visszhangozza a Kárpátok bércei között.

Ott az ezeréves határon állva, vagy a Gyimesek mesebeli táján kanyarogva, ahol legendákat rejt minden forrás és szikla, de leginkább a somlyói nyeregben, a ráboruló kék ég alatt végigtekintve a hívek hatalmas tömegén jön rá az ember, hogy van remény, létezik a tiszta hit. Hogy nagymúltú magyar nemzetünk mégsem felejti gyökereit, hitében, nemzeti identitástudatában még mindig szilárd és rendíthetetlen. Ahogy a Nagy-Somlyó két legmagasabb fenyőjének csúcsára kifeszített magyar és székely zászló hirdeti a hosszú évszázadok alatt bizonyossággá vált igét: kitartunk a népek harcának zajló tengerén. Tudjuk, hogy Szűz Mária nem felejtkezett el szegény magyarokról, ahogy azt is, hogy „az élet szebb velünk, mint nélkülünk”. 

Hírek
2019. március 18.
Zászlók, ha lengenek… - Díjátadó 2019

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet immár ötödik alkalommal hirdetett rajz- és esszépályázatot a Kárpát-medencében és a világban szétszóratva élő, magukat magyarnak valló óvodások, iskolások és egyetemisták részére. A beérkezett többezer képzőművészeti alkotás, illetve a több mint hetven irodalmi munka közül neves zsűri választotta ki a díjazott alkotásokat. Az ünnepélyes díjátadóra a Várkert Bazárban került sor március 16-án, a magyar címer és zászló ünnepnapján.


2019. március 11.
Rajz- és esszépályázat 2019 – munkában a zsűri

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – amely küldetéséből eredően az emléknaphoz kapcsolódó ünnepségek és események szervezésében kiemelt feladatot vállal – immár ötödik alkalommal hirdetett pályázatot a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára.


2019. március 5.
VI. Budapesti Székely Bál

A keresztényi segítségnyújtás legfőbb mérvadója a szeretet, amely a jótetteket is vezérli. A VI. Budapesti Székely Bál kedvezményezettjei -  a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás, az oklándi unitárius közösség, a szovátai Kodály Zoltán Gyermekkórus, valamint a derceni Református Gyülekezet – idén egy-egy millió forinttal többől végezhetik áldásos tevékenységüket.


összes hír >>

Herbaland
EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Együttélési modellek a Kárpát-medencében c. konferencia
Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Események
<<
március>>
HKSZCSPSZV
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Kárpát-Haza Galéria

 Jobb oldali tartalom

Erdélyi János Emlékév

Jobb oldali tartalom

 

Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria